2015. június 30., kedd

Variációk 25

Ez a pókós-rózsaveréses változat nagyon hasonlít a 23-as variációhoz. Míg ott keretes pók szerepelt, addig itt keret nélküli a pók. Ez a kis változás eredményezi, hogy ez utóbbi szélcsipke keskenyebb, mint az előbb említett.



2015. június 24., szerda

Kirándulás Csicsmányba

A tavasszal a Békés megyei Népművészeti egyesület szervezésében Zobor-vidékre és környékére kirándultunk. Sok-sok település kincseit láthattuk. Egyik ilyen település Csicsmány volt.
Csicsmány Szlovákiában található, szlovák nevén Cicmany. Írásos források már 1272-ben említik. Lakói mezőgazdasággal, állattartással és házalással foglalkoztak. Története során többször újjá épült. 1921-ben egy tűzvész semmisítette meg a falut. Állami segítséggel épült újjá. 1944-ben  a német megszállás alatt 33 háza semmisült meg, s több mint száz rongálódott meg. Szerencsénkre az újjáépítések során  is megőrizték házaik hagyományos díszítését.
A házak fából épültek. Külső falaikat feketére festették, majd a hímzéseikben, fafaragásaikban  használt motívumokkal fehér festékkel díszítették. 









Ez a település nem a szokásos értelemben vett múzeumfalu. A házakat ma is lakják. Két épület múzeumi célokat szolgál, ahol bemutatják a mindennapi élet tárgyait, viseletüket. Hímzéseik, viseleteik is csodaszépek:


Erről egy későbbi bejegyzésben írok majd.

2015. június 17., szerda

Csipkefajták: Hvar szigeti csipke

A horvátországi Hvar szigeti csipke különlegessége az alapanyagában rejlik.


Az agave növény leveleiben rejlő szálak adják a csipke alapanyagát. A leveleket a fejlődés adott szakaszában szedik le, majd speciális technikával feldolgozzák a szálakat. Egy vékony, fehér szálat kapnak, ami alkalmas csipke készítésére.
Hvar szigeten a csipkekészítés a bencés apácák kiváltsága. 1664-ben két apáca érkezik a bencés kolostorba, hogy az apácákat a csipkekészítés fortélyaira oktassa. 1836-ban létrehoztak egy leány iskolát, amely több mint 60 évig működött, s oktatta a csipkekészítést. Azóta is hűen őrzik hagyományaikat a bencés apácák.
Az itt készült csipkék három csoportba sorolhatók. 
  • A basic tenerifa vagy más néven sol csipke. Ez sugaras szerkezetű varrott csipke. Karton lapon kijelölik a mintát, majd a szálakat sugaras szerkezetben rögzítik a laphoz. ezután következik a minta szerinti szálbeszövés. Ha elkészült a csipke, akkor a karton hátoldalán elvágják a rögzítő szálakat, s készen is van a csipke.












  • A másik fajta csipke a tenerifa s meskranjem csipke, s a csomózott rece csipke együttes alkalmazása. A sol csipke szerkezete határt szab a csipke méretének. Ha ugyanis túl nagyra készítenék, akkor a közepén áthaladó szálak miatt ott túl vastag lenne, s ez rontaná a csipke szépségét. Ezt a problémát úgy orvosolták, hogy a csipke közepét teneriffe csipke alkotja, majd ezt veszik körbe csomózott rece csipkével.








  • A harmadik fajta csipke mreskanje na okrivu, más néven a csomózott rece:


A Hvar szigeti csipke az UNESCO kulturális örökség része. Szép kiállítás látható a Hvar városban lévő bencés kolostorban.


források:


www.gohvar.wordpress.com
www.en.wikipedia.org
www.stari-grad-faros.hr 
www.tzhvar.hr
www.unesco.org

2015. június 10., szerda

Ugyanaz a csipke, mégis más... 1.

Amikor elkezdtem a csipkeverés tanulását, mint mindenki más, nagyon bizonytalan voltam. Úgy gondoltam, hogy ami le van rajzolva, vagy fényképezve az "szentírás", attól eltérni nem lehet. Aztán az idő haladtával rájöttem, hogy a csipkekészítés egy rendkívül szabad műfaj. Bátran lehet próbálkozni, a mintát saját szájunk íze szerint alakítani, bizonyos korlátok között színezni is. Persze ügyeltem arra, hogy a hagyományokat megőrizzem. 
Erre a próbálkozásra szeretnék most egy példát mutatni. Négy évvel ezelőtt készült ez a keszkenő sorozat a nagykállói pályázatra. A címe "Egy csipke egy életen át" volt. Akkor második helyezést értek el a keszkenők.



 A keszkenő vászonból, gyolcsból vagy más könnyű fehér kelméből készült, 20–40 cm oldalú, általában négyzet alakú kendő, amelyet vidékenként eltérő alakzatba hajtogatva viselnek a nők a kezükben díszként, ünnepi alkalmakkor. Jellegzetes dísze a szélére varrt fehér csipke. Templomba menet az imádságos- vagy zsoltáros könyvet szokták bele fogni. Tánc közben a férfi vállára fogják. Ebben a pályamunkában ugyanazt a csipkét színeztem az életkornak megfelelően. A csipke mellett két azsúr sorba hímzett boszorkányöltés (margit öltés) van, amit szintén más és más módon díszítettem a csipke színes szálával.
Az első a keresztelői keszkenő. Itt a csipke, s a hímzés is fehér az ártatlanság jelképeként.



A lányok színe a piros. Ezért a következő életkornak megfelelő keszkenőt pirossal díszítettem.



A csipke szélén vezettem két piros szálat, s a fehér boszorkányöltést is átfontam piros szállal.
Miután eladósorba kerül a lány, jó esetben férjhez megy. Az ekkor használatos keszkenő az ünnepélyességet, a pompát jelképezi. Ezért aranyszállal készült a díszítmény.



A csipke szélén halad és a pöttyöcskéket is körbeveszi egy-egy aranyszál. A fehér boszorkányöltést nem csak átfontam az aranyszállal, hanem az öltések mentén is megjelenik.
A népviseletekben a gyermekek születése után az asszonyok ruházata egyre sötétebbé válik. Ezért a következő keszkenő díszítése bordó.



A bordó szín a csipke két szélén jelenik meg. A fehér boszorkányöltésre varrtam egy sor bordó boszorkányöltést az előző öltéseket átölelve.
Mivel az élet véges, az utolsó keszkenő a gyász keszkenő. Ez fekete díszítést kapott.



Itt a csipke szélén fut két szál fekete cérna, de a vetülék szál (dolgozó) is fekete. A fehér boszorkányöltésre hímeztem egy fekete boszorkányöltést is az azsúr sort felhasználva.
Ha megnézzük egymás mellett a csipkéket, akkor látjuk, hogy ugyanaz, mégis más.