2017. szeptember 13., szerda

A Mesterségek Ünnepén 1

Az idei Mesterségek Ünnepe rendezvény témája a hímzés volt. A Magyar Csipkekészítők Egyesülete nevéhez híven a csipke és a hímzés együttes bemutatására vállalkozott. Sokszínű, változatos anyag gyűlt össze a tagok munkáiból, amelyet rendszerezett kiállítás mutatott be.
Bemutattuk a  zobor vidéki hímzést és csipkét:










 
Az úri hímzést és kísérő csipkéit:












Folytatás következik...

2017. szeptember 6., szerda

Csipke Körmöcbányáról 8

Ez a csipke a 7-es  csipke szélcsipke változata.


 A mintarajza:


Mostanában sok csipkéssel beszélgettem arról, hogy miért csak terítőket, képeket  készít. Az egyik nagy problémájuk  a szél és betét csipkéknél az egyes elemek sorrendisége volt. Vagyis nem tudták felmérni, hogy milyen sorrendben kell elkészíteni az egyes elemeit a csipkének. Ebben szeretnék segíteni a gyakorlatlanoknak a következő színes rajzzal. Az egyes elemeket beszíneztem, s megszámoztam. A színek az elemek elkülönítésére szolgálnak. ( Nem mindig van annyi színem, mint ahány elemet kell megkülönböztetni.) A sorrendet a számok jelölik. Remélem segít a csipke elkészítésénél. Szeretnék visszajezéseket kapni a rajz érthetőségéről, hogy mit kellene még változtatni a jól hasznosíthatóság érdekében. Érdemes-e csinálnom, vagy hagyjam a csudába az egészet.


 A 3-as és a 15-ös elemek megegyeznek, innen ismétlődik a sorrend. 
A fenti egy sorrend a sok közül, nem kötelező. Nekem ez volt a leglogikusabb. 

2017. augusztus 30., szerda

Csipke fajták: Zobor vidéki csipkék



Zobor vidéknek, más néven zoboraljának a  szlovákiai Nyitra város szomszédságában a Zobor és Gimes hegyek aljában fekvő magyar településcsoportot nevezzük.  A Nyitra-környéki magyar nyelvsziget településeinek jellegzetes viselete a környező szlovák és a legközelebb eső magyar községek viseletétől egyaránt elütő. A ruhadarabok díszítésénél a színek alkalmazása szintén nem egységes; az északibb falvak sokféle és élénkebb színhasználata elüt a többi falvak fekete-píros vagy egyszínű fehér hímzésétől. Az egyházi ünnepek szigorúan meghatározzák a különböző színek alkalmazását, de nemcsak az ünnepi alkalmak, hanem a faluban történt események is befolyásolhatják az ünnepi viselet jellegét.
A Zobor-vidéki viselet egyik legjellegzetesebb csipkés darabja a hosszú, lábszárközépig érő női mellévarrott ujjú ing, a hosszú ing. Az ing ujja csuklóig ér, nyitott, a csuklóhoz nem rögzített. A vállhegy és a csukló feletti rész különböző technikájú hímzéssel és vert csipkével díszített. A későbbi időkben készült ingeken a hímzést a hétköznapi ingeken szövött csík helyettesíti.Ünnepek alkalmával a hosszú ingre vették még fel az úgynevezett félinget. Ez az ing rövidebb volt a hosszú ingnél. A tehetősséget mutatta, hogy ünnepkor hány inget húztak magukra. Ezért az ingek hossza lépcsőzetesen rövidült, így mutatták a felvett ingek számát. A 19.század utolsó harmadáig a hétköznapi és az ünnepi ing között nem tettek különbséget. Ugyanabból az anyagból, ugyanolyan díszítettséggel készült. 
Az ingek és a csipke is kendervászonból, vagy kender-pamut keverékéből készült. 
Az ingeket vert csipkével, vagdalással, hímzéssel díszítették. A csipkére jellemző, hogy sűrű verésű,sok levélkét tartalmaz.
Néhány ingujj, és részletei:

  












Egy másik szépség. Itt már a hímzést színes szövött csík helyettesíti:




más:




Más:





Más:





És még néhány kiragadott szépség:














És még sorolhatnám, de hát egyszer be kell fejezni ezt a bejegyzést.
A fotókat én készítettem.
Egyéb források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Zoboralja
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1514.html
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1515.html

2017. augusztus 23., szerda

Karkötő 2

A karkötő mintájának alapja a Körmöcbányai csipkék sorozat hetedik mintája. ( Az eredeti minta ITT található.) Középre tettem a pókos elemet. Jobbra, balra pedig két-két rózsaveréses elem került. A csipkét fém vázra varrtam rá.






A mintarajz:


2017. augusztus 9., szerda

Debreceni gyöngyös-bogláros párta

A debreceni gyöngyös-bogláros pártával a debreceni Déri Múzeumban tett látogatásom során találkoztam. Megragadott szépsége. 
A párta női fejdísz, amelynek kifejezetten díszítő funkciója volt.  A debreceni közrend leányainak különleges ékességének számított a gyöngyös-bogláros párta. A 17.századtól a tisztaság, a szűziesség jelképe volt. A lakodalmukig viselték a leányok. Arra a lányra, akinek nem jutott férj és így nem volt módjában, hogy a pártát letegye, azt mondták, hogy „pártában maradt a vénlány”. Még a 19. század derekán is pártában esküdtek a debreceni menyasszonyok.
A múzeumban található egyik pártát mutatom be:



A párta két részből áll. Az abroncsból, amelyet arany hímzés, gyöngy és a boglár díszít. A párta középponti díszítményei az abroncsra kerülő boglárok voltak. Leggyakrabban 11 boglár díszítette a pártát. A boglárok a fémszál spirálra fűzött gyöngysorok tetejét zárták le. A párta értékét a boglárokba beépített drágakövek adták. A boglárok közötti teret aranyszállal hímzett levelekkel töltötték ki.


A párta második része az abroncs tetejét borító, lelógó vert csipkével díszített szalag:


és a széles szalag:

a szalag vége:


A  párta csipkéje:


Ezt a pártát a 18. században viselték:


Egy 19.századi párta:


A gyászpárta hímzései ezüst fémszállal készültek, szalagdíszei fekete-ezüst hímzett gyászszalagok:


Források:
http://www.kezmuvesalapitvany.hu/index.php?menu_id=valuerepertory&id=1
https://www.hbmo.hu/ertektar/ertekoldal.aspx?ertekazon=20
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-491.html
Hajdú-Bihar megye népművészete (Európa kiadó 1989)