2017. február 22., szerda

Csipke Körmöcbányáról 4

Az előző egyik bejegyzésben már szerepelt ennek a csipkének a betétcsipke   változata. Most a szélcsipkéjét hoztam. 

Ugye milyen szép?
A mintarajza:

A csipke egyenes szélén hollandi tűzés van, de szép sima kitűzéssel is.

2017. február 15., szerda

Csipkefajták: Kadomsky veniz

Kadom kisváros Közép- Oroszországban  Rjazany régióban található. Gyönyörűséges varrott csipkéjéről híres.
A legenda szerint I. Péter cár megelégelte, hogy az orosz nemesek és bojárok külföldről vásárolt csipkékkel díszítették ruháikat. Megparancsolta, hogy hívjanak külföldi mestereket az országba, akik tanítsák meg a művészi csipkekészítés rejtelmeit. Hamarosan meg is érkeztek Kadomba a velencei apácák, hogy a velencei varrott csipke technikáját megtanítsák. Az évek során keveredett a velencei és az orosz helyi mintakincs. A 19.század végén  M. A. Novosiltseva helyi földbirtokos rácsodálkozott a helyi asszonyok által készített csipkékre. Ösztönözte őket, hogy eladásra is készítsenek csipkét. Lánya  M. Yu. Avinova új típusú csipkéket tervezett, amelyek sikeresek voltak Moszkvában, Szentpéterváron. Művészi hímzésű abroszok, szalvéták, futók, blúzok kerültek ki a csipkekészítő asszonyok kezei alól. A kadomsky veniz csipke híre külföldre is eljutott. Sikeresen szerepelt, szerepel ma is kiállításokon.


















Források:
http://kadom.ru/kadomskij_veniz.html
http://www.liveinternet.ru/
www.pinterest.com

2017. február 8., szerda

Napernyő

Mindig nagyon tetszettek a napernyők. Álomszépeket láttam. Nekem is kell egy ilyen!- gondoltam, s nekiálltam megtervezni. 



Előszöris kell egy ernyő alap. Először fában, bambuszban gondolkodtam, de nem találtam ilyet. Maradt a fém alap. Legalább a nyele legyen fából... Ilyet sem találtam. Mivel a régi képek alapján úgy gondoltam, hogy a napernyő kisebb, mint egy esernyő, gyermek esernyőt vettem. Fém volt a szerkezet, de minden más műanyag. Sikerült egy kedves öreg esztergályost találnom, aki szakmája mestere. Ő elkészítette az esztergált nyelet, a fémpálcák végén lévő bigyókat, az ernyő tetején lévő gombot. A nyél és a gomb segítségével sikerült elég hosszúra ( lásd a régi hölgyeket a képeken) varázsolni az ernyőt.


A lebontott textilt szétbontottam, s egy cikk megadta a szabásmintát. Pontozott alapra raktam, s jöhetett a rajzolás. A mintarajzot közzé teszem, de mivel minden ernyő kicsit más, csak méretezés után ajánlom használni.




 Négy elemet csipkéztem meg. 


A keletkező néhány szálat elvarrtam... Varrtam és varrtam és varrtam....

A másik négy elem a kollekcióra jellemző vaj színű batiszt. A folytonosság érdekében ide pedig textilfestő fedő fehér tollal felrajzoltam a csipkében futó kontúrszálak mintáját.


Ez úgy készült, hogy először átlátszó fóliára fekete alkoholos filccel átrajzoltam a mintarajzról a kontúrszálak vonalát. A fóliát üveglapra tettem, erre a batisztot. Alulról átvilágítva a textilfilccel megrajzoltam. Az útmutató szerint megvasaltam.
Az elemeket összevarrtam, ráerősítettem az ernyő alapra. Hozzávarrtam a fodrot. Felragasztottam a záró kupakot, és el is készült!